Ezúton közölném, hogy sajnos kevés időm van fejleszetni az oldalt, mostanában szinte minden nap felelünk, meg írunk, és... ez így kusza.
Ez a film egy elég jó képregény-adaptáció. Szakmai nem-tudásom miatt mondom ezt, pedig szerintem atom volt...
„Az öregember meghal, a lány megmenekül… ez az élet rendje” – Hardigan örnagy
Legendás mondatok, amikről egy erre kockult ember egyetlen képregényre asszociál, a cikkem címadójára, Frank Miller Sin City-jére. A film 2005-ben készült, Robert Rodriguez és Frank Miller rendezésével, és az agyament jelenetek szakemberének – Quentin Tarantino – vendégrendezésével. Sokan jól teszik, hogy nem fogadnak el rossz forgatókönyvet, ezért tartotta Frank Miller jobbnak úgy, ha ő írja azt.
Az egész film három történetet dolgoz fel a sorozatból. Szinte minden képkockát, mindet mondatot úgy vettek fel, hogy hűek maradtak a képregény komor hangulatához. Sok helyen olvasom, hogy a film fekete fehér volt… Ez tulajdonképpen részben korrekt, de csak nagyrészben. Frank Miller felesége, miután férje elkezdte a képregényt, egy idő után belecsempészett helyenként egy kis pirosat, egy kis sárgát, meg különböző színeket, de csak helyenként. A képregény ettől még fekete-fehérnek nevezhető. Ellentétben a filmmel, amiben aránylag elég sok szín van. Ebben is ugye ábrázolnak mindenféle színt, de nem olyan keveset mint a képregényben. Ez egy igazán egyedi, és aprólékos magoldás, ami nekem tetszik.
Miért nem tetszik másoknak? Mert nem értik a noir-okat, azaz értelmetlennek tartják azt, hogy egy filmben 20 liternél is több vér kifollyon. Ez korrekt, és érthető, gondolom. A közönség nagy részének ezért nem tetszik. Nekik azt üzenem, hogy a képregény is ilyen, azt akkor kerüljék el. Sőt, a képregény egy tökéletes példa, a szabad ötletek tökéleteks kibontakozására. Mint egy jó könyv. A többi részének a gyűjtő szárnyának azért nem jön be, mert elvileg nem adja vissza a képregény utánérzését. Ezt nem kommentálom, mert nem vágom az ilyeneket.
POZITÍVUMOK:
Összességében egy jó filmről van szó. Méltó a tizennyolcas karikára, de nem méltó a megvetésre. Tökéletes minőségű képregény hatások, Eredeti hanghatások...
NEGATÍVUMOK:
Kétszer megnézhetős film… Egyszer angolul, egyszer magyarul. Sajnálatos módon a „túl véres” jelző kerül ide, pedig szerintem nincs ilyen J Meg az abszurditás, amit néhány karakter megenged magának… hogy egy csávó sokmillió lövés után se döglik meg…
[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10]
Egyszer mindenképp érdemes megnézni…
U.i: Ezt a képet én csináltam Sin City effektusban… szép? :P
